1987 szeptember 16-án engemet is „ellógattak” katonának Plojestre… Nem csak engemet. Robi, Csaba, Laci...szintén ebben a hajóban eveztek.
És ilyen lett a formám 1987 októberében... :)
Az én számomra a nagyon unalmas kezdő katonai kiképzésen az "eszem és képzeletem" nagyon sokszor a Fogaras tetején "bandukolt" feldolgozva a memóriámból minden elraktározott nyári túra képet. És akkoriban már gyanítottam, hogy 1988-ban is jó lenne egy Fogaras túra...
Mire 1988 nyarán eljött a "nagy" 21 napos szabadság a formám is változott...:)
Ez a "csodálatos" kép aznap készült mikor megérkeztem haza a szabadságra...hmm hogy fért el az a nagy tonna haj a ködvágó alatt ma sem tudom?! Biztos volt valami ügyes manőver amivel be tudtam rendezni a katonafejfedő alá. :)
Azt hiszem már 2 nap múlva kerestem Robit a sepsiszentgyörgyi kaszárnyában hiszen ő ott volt baka. És aznap este "elcsaltam" Bükszádra...és megbeszéltük a Fogarast. Robi is néhány nap múlva jött szabadságra. És a nagy tervbe beavattuk a bükszádi barátunkat és osztálytársamat Antit is.
Ékes bizonyítéka a fentebb leírtaknak ez a kép. Robi előtt a Fogaras előbbi írásomban bemásolt térképe. Ő meg bakanadrágban. Aznap este és éjjel "megszerveztük" a túrát...
Néhány nap múlva...
Így kezdődött a Fogaras "88 augusztus 19-21. közt. A csapat: Stekbauer Róbert, Orza Antal és én. A tavalyi útvonalhoz képest semmi nem változott.Tehát a Balea tótól -a keleti gerincvonal jelzést követjük ismét, egészen a Moldován csúcsig.És ami nem más mint az "ezeréves" határ vonala. Csak annyi különbséggel 1987-hez , hogy most végig szép nyári idő volt, és egy "kiképző őrmester " helyett kettő volt. De nem én voltam a második... :) Szóval nekem most sem volt "nyugalmam"! Állandóan "rekcumoltak", hogy "ne üljek le, menjek gyorsabban, ne akarjak itt sátorozni !!!".. :D De nem baj!...Gyuri nem felejtette el ! Visszaadom én ezt még nekik! Lesz még egynapos egész gerincestúrás Királykő...vargabélessel! A barátok sejtik, hogy az milyen ... ;)
Robi és Anti a felvonónál. 1988.08.19
Anti és én. Az a kislány a kép szélén épp rajtam sajnálkozik , látva hogy két " hegyi őrmesterrel" indultam el...:)
A Bâlea tó akkor 1988-ban...
...és 2012-ben
2012 szeptemberében. És az oldal ahol fel kell menni a Zerge tóhoz.
Miután megérkeztünk a tóhoz akartam, hogy húzzuk fel a sátrat pontosan mint 1987-ben,hisz egy egész éjjeli vonatozás után vagyunk de a fiúk azt mondták "Neeemmm!!! Megyünk tovább! Nem maradunk ebben a kocaturista fészekben!" Próbáltam szép szóval de nem ment...így duzzogva is, de neki indultam a nem kis meredeknek amely felvezet a gerincre és a Zerge tóhoz. Remélve, hogy majd ott húzzuk fel a sátrat...
Én már a meredek oldalban így láttam az egyenest...
A "kiképző altisztek" Anti és Robi a Zerge tó felé...
A Zerge gerincre felérve azt mondták úgy tűnik, hogy távolból integetett a Kis-Árpás is... "Gyertek gyertek !" de ezt az integetést is csak a kollégák látták mert a Zerge tónál sem akartak megszállni...
Nem lett volna szebb ott sátorozni... ?!
A Zerge tó (2230 m. ro. lacul Capra) mőgőtte a Iezerul Caprei csúcs(2417 m ) és a láthatáron jobboldalt a Negoj 2535 m. (ro. Negoiu) és a Leszpez csúcs 2522 m. (rom. Călțun-Lespezi) A felvétel a Buteánu csúcsról készült 2012 augusztus 15.
A Zerge tó a Iezerul Caprei csúcsról. Háttérben jobbról balra a Kis-Árpás 2460 m. ( ro. Arpașul Mic), a Nagy-Árpás 2468 m.( ro. Arpașul Mare), a Podrág csúcs 2482 m. ( ro Podragu) és egész hátul a trapéz NagyVist-Moldován a maga 2544 méterével. A fotó 2012 szeptember 11-én készült.
A Zerge tó partján van egy emlékmű. Az elhunyt alpinisták emlékműve. Még a 60-as években építették a hegyet szerető emberkék.
Na itt is készült egy fotó 1988 augusztus 19-én.
El kellett teljen némi időnek , hogy hárman újból együtt legyünk a Fogarasban pont azon a helyen...
2011 augusztus 6. "Némi" évek után, újból hárman a Fogarasban. Az emlékmű nagyon rossz állapotban volt akkor...de 2012/13-ban a hegyet szerető emberek kijavították.
2012 augusztus 15 ...javítás alatt.
Robi és Anti meg a "tonnás" hátizsákok...még üst is volt.Volt tojás is...amiből másnap rántotta készült ! És nekem volt egy nagy házikenyér is egy rakás szalámi és konzerv mellett. Akkor nem csoda, hogy alig bírtál felállni a lábadra. Ma mikor megyek a hegyre reggel indulás előtt még felét kidobom a kajának...és így is mindig hozok haza. Igaz ma van "zsírom" is jócskán ! Így ellehetek egy ideig a hegyen kaja nélkül is... :)
1988. augusztus 19 útban a Sárkányablak felé...akkoriban még sok hófolt volt ebben az időszakban is. Mostanában ritkán látok augusztusban hófoltotok. És nagyon sok ismert forrásnak csak hűlt helye van...
A fiúk formában voltak...
...én meg tiltakozóm, hogy tovább egy lépést sem a mai nap...
Azért már Anti is fogta a csövet...:)
Onnan jöttünk...
...pihenünk...
...és a Kis Árpás felé megyünk.
...itt is vagyunk a "Három lépésre a haláltól " elnevezett éles sziklabérc átkelőknél, ami azért nem olyan rettenetes mint a neve. Csak kell egy kicsit ügyelni.
Robi és én
Anti
Végül is a sziklafal alatt az ösvény mellett látható egyenesebb részen húztuk fel aznap estére a sátrat...a Kis Árpás oldalában a Nerlingen emlékmű közelében...az én fenyegetéseim hatására. !
Akkor éjszaka nem kellett altató senkinek! A sziklafalon voltak némi vízforrások melyek reggelre elfagytak és a fiuk így a völgyből hoztak vizet. Igaz a napfelkelte után hamar emelkedett a hőmérséklet...ilyen a hegy. :)
Azért ez a sátor is megért egy "misét". Előszobás sátorral menni a hegyre !!!...most röhögök! De akkor nem...mert biztos volt vagy 5-6 kg mindenestől...
Ilyen volt akkor a Kis-Árpás! A hegy formája most is ilyen. :) A közepe táján látható hófoltok közelében volt az éjjeli sátorozás.
...így látszottak a még aznapi útvonal hegycsúcsai a Nagy Árpás csúcsról 1988 augusztus 20-án.
...és 2012 augusztus 16-án.
A Podul Giurgiului tavacska a Miricii csúcs alatt 2012-ben...
...és ahogy leereszkedünk a tó mellé 1988-ban.
A gerincről épp csak bekukkantottunk a Podrág völgybe a tó és a menedékház irányába...
A Podrág völgy 2012-ben.
Itt azért Anti készítettet egy "reklámfotót" a "Nagy Hegymászó" címmel. Már akkor mindkettőjüknek a titkolt vágya a Matterhorn volt. Azóta is egyfolytában oda készülnek... például a tavaly nyáron a Királykőn "edzettek". Igaz lent a Királykő lankáin és némi segédlettel... :)
És lám a Nagy-Vist-Moldován csúcs 1988-ban ...
...és 2012-ben.
A Nagy Vist csúcson ( 2527 m.) 400 méterre a Moldovántól...1988.augusztus 20. Itt találkoztunk két székelyudvarhelyi fiúval akik magukkal hoztak zakót meg nyakkendőt a Moldován csúcsra fényképezés véget. Vajon meg vannak-e azok a képek ? És hol vannak az akkori srácok ?...olyan velünk egykorúak lehetnek. Ezt a képet is ők készítették...Hmm van egy ötletem ! De most nem mondom el...
A Moldován csúcs (2544 m.) a Nagy Vistről.(2527 m.) -2012 aug. 17
A két "kiképző hegyi őrmester" Robi és Anti a "tetőn"
Anti és én.
... 2012-ben
Ilyen a nyugati kilátás a Moldovánról ... onnan jöttünk.
Késöbb leereszkedtünk a Nagy-Vist völgyébe, az egy évvel azelőtti sátorhelyhez. Ezek a völgyek nagyon csalókák mert azt hiszed onnan a tetőről "Oh hát egy óra és ott is vagyok" de 2-3 órát vesz a lemenetelés a sziklás-köves oldalakon amíg eléred a fentről kijelölt pontot. Emlkészem, hogy a leereszkedés közben beszélgettem egy hegyi pásztorral aki a juhnyáj mellett unatkozott és megkérdezte "Magukat ki kergette el otthonról, hogy itt kell mászkáljanak ezeken a nagy hegyoldalakon ? " Hát...lehet van némi igazság ebben! Senki nem kergetett el de...
leereszkedés a Moldovánról 1988 augusztus 20-án...
..és 2012 augusztus 17-én
A Nagy-Vist-völgye (2012. aug.18.)
Én a völgyben 2012-ben.
Ebben a völgyben a patakon van néhány nagyon szép vízesés ...természetes ilyenek szinte mindegyik hegyi patakon akadnak. Na nem mehettünk el anélkül, hogy ismét ne keressünk fel néhányat az 1987-ben "felfedezettekből"
Robi és a vízesés. 1988.augusztus 21.
Anti és én....nem tudom itt bele akarunk esni ?
Én.
Anti a habokban !
Irány fel a sziklára.!...
...és csobb a kristálytiszta és jéghideg vízbe !
Utolsó 2012-ben ottjártamkor sajnos a nagy szárazság miatt annyira nem volt víz a patakban, hogy alig lehetett felismerni a híres csobbanós helyeket...
És a már megszokott akkori bejegyzések...
Az előre ismert 6 órás gyaloglás után ülhettünk ismét vonatra...tervezve újabb túrákat...és jöttek is a következő években a Retyezát, Bucsecs, Nagykőhavas, Királykő, Kelemen , Bihari....van miben válogatni szűkebb erdélyi hazánkban. És bármennyit is jársz egy hegyre mindig találsz valami újat és valami olyant amit mellett közömbösön vagy a fáradság miatt csak "úgy" elmentél vagy nem láttál meg egy előbbi utadon... A hegyekkel nem lehet betelni és nem lehet megunni őket.
Ezeknek a túráknak az elején szinte mindenki morgolódik magában, hogy "minek is kellet eljöjjek és itt kínozzam magamat"! De ez a belső vívódás hamar átalakul egy nagyon kellemes érzésé "Hogy lám-lám ezt is meg tudom csinálni..." És az út elején -mint ahogy Robi írta az 1988-as bejegyzésében- ha kívántunk is a harminc tonna TNT-t amivel felrobbantsuk a hegyet, hogy többet ne kelljen oda menni, az út végére- azt hiszem mi lennénk akik kivennénk a kanócot ha valaki ilyesmire vetemedne...
Fent a magas hegyekben még más világ van...elsősorban nyugalom ami már régen nem jellemzi a "lenti világot". Hogy ki miért és milyen indíttatással járja a kisebb nagyobb hegyeket erre nehéz válaszolni.
De van valami ami engem is mindig arra ösztönöz, hogy időnként induljak meg... És a jó ebben az , hogy próbáljuk ezt átadni másoknak is. Fiatalabbaknak, öregebbeknek...mindenkinek aki másképp is látja a körülöttünk létező még valamennyire természetes világot. És így lassan tisztelni fogjuk a természetet és olyanokká válunk mint akik tudják , hogy nem velünk kezdődött és fog végződni az élet itt a Világmindenségnek ezen a Földnek nevezett porszemén...
Az utánpótlás már megkezdte az edzést ! :)
Mikor is lesz a következő Fogaras túra ? ! :)
:) Ameddig elkészül a saját rendezésű Fogaras-Királykő filmem ajánlom :
A Duna Televízió Hazajáró műsorának a Fogarasi havasokról készült két filmje :
és a Román Televízió által készített 13 részes Fogaras útleíró-filmsorozatot (2010) :
Nagyon szép. Azok a régi Prodcomplex hátizsákok, azok nem semmik voltak, volt mit cipelni rajtuk.
VálaszTörlésKöszönöm. Valóban az akkori zsákoknak, kellékeknek meg ruházatnak megvolt a súlyuk. Nem egyszer a kollégák segítettek felállni. És mégis végigjártuk a Fogarast,a Retyezátot vagy más hegyet. Na de fiatalok voltunk és az a "kis súlytöbblet" nem számított... :) Ma meg indulás előtt van hogy kiszedek a kész zsákból...
Törlés