2016. március 5., szombat

Tél végén a Csukásban. 2016. február 28.




          Az utóbbi időben nagyon elhanyagoltam a blogot. Na meg a természetjárást is. Volt egy-két túra de azok inkább olyan bemelegítő járkálásokat jelentettek némi bulizással a Bucsecs  malajesti völgyében. Így téli blogbejegyzésekkel nagyon nem büszkélkedhetek.
         De végül is a naptári tél utolsó vasárnapján sikerült egy kisebb kiruccanás Bukarestből a Csukás hegységbe. Rita, Endre és én voltunk a túrázok. Eleinte kételyeim  voltak e túra sikerében. Már mint a látványban. Ugyanis azokban a napokban  az egész román alföldet köd és felhők takarták. Bukarestből elindulva autóval reggel fél hétkor, Cheia településig szürkeségben robogtunk. Hogy ott majd csak úgy széthúzzák az égi függönyt és kitáruljon elénk a Csukás hegység gyönyörű napsütötte panorámája. A nyári túránk már ismert útvonalát jártuk be. Vagyis a Bratocsa hágótól (1263 m.) fel a Csukás csúcsra.(1954 m.) Persze most még  télies környezetben.

          A Bratocsa hágótól kilenc órakor indultunk. A köd is akkor kezdett felszállni.






 Délen a román alföld felett vastag felhőtakaró.


Szigetek...


A Bratocsa Kapunál.






A megfogyatkozott régi  határőrök.  




A felsőbb régiókban azért még a tél  formálja és öltözteti a fenyőket. 


Távolban nyugatra  a Báj havas és hátterében a Bucsecs.


A Bucsecs Karajmán és Kostilla része.


És egészen távolban a Királykő havas gerince. 



A Csukás Vörös havas-Gropsoarele-Zaganu  része.




A harmadik a Tészla csúcs.






A harmadik fenyő teteje meghajlott és mutatja a távoli tusnádi szorost.


A Tészla csúcs és tisztás 


Szmájl ! :)


Fenyő-hókapu a hegység felé.





És a Csukás központi gerincének Nagy Tigáj része.




A Sziklavár és környéke.








A Góliát szikla 


Klikk ! :)


Góliát és társai. 



Most már mehetünk a Csukás csúcs felé ( 1954 m.). A képen fent jobbra.




Nagyszerű kilátás a Bucsecs és Királykő irányába.


Közel a csúcs.


És eddigi útvonalunk a magasból.



1954 méteren jó nagy szél fogadott.


Északkeleti kilátás a csúcsról.


Hideg szél tépte vörös arcunk...az az mi: Rita, Endre és én a Csukás csúcson. :)


A csúcsról a Tigájok és a Gropsoarele-Zagan rész. 



Visszafele készültek "sztárfotók " is ! :) 


És elég hamar lejöttünk a nagy szél miatt...


Délutánra a köd egyre fentebb kúszott.  



Visszafelé néha  ködben...



...és az alsóbb régiókban már megjelentek a krókuszok és hóvirágok ! 

          És délután fél ötkor a Bratocsa hágónál voltunk. Na meg este 7-kor már Bukarestben. Mindenkinek ajánlani tudom ezt a  könnyű de nagyon szép túrát. Nyáron általában hosszabb idő kell a megtételéhez...meleg , bambulás meg egyebek. Most azért, a csúcson az erős szél miatt  kevés időt töltöttünk. De megérte a fáradságot! 

          És akkor viszlát ! :)



:)