Büdös barlang –Buffogó láp

Mostanában mi a „kiránduló csapat” tervezünk nagyobb, távolabbi  kirándulásokat, de nem  sikerül kivitelezzük. Valami mindig közbejön. De sebaj. Ami késik, nem múlik! - tartja a mondás.  Vasárnap jött az ötlet! „Menjünk a Büdös barlanghoz!” És el is mentünk! Igaz csak délután, de ehhez a túrácskához ennyi idő is elég.  És így mai oldalamon a torjai Büdös barlang és környéke lesz a főszereplő. A teljesség igénye nélkül…

Sepsibükszádtól 10 kilométert kell gyalogolni a kiindulási pontig, vagyis a Bálványosi hágóig. Ugyanis az ottani szálloda mellől indul két turistaút is a Barlang felé. Jelen esetben ezt a 10 kilométeres távot mi autóval tettük meg. Az autót meg ott lehet hagyni a modern szálloda parkolójában és indulhat is a túra fel a Büdös hegyre. Hogy miért ez a név? Az egész hegy és környéke tele van a vulkáni utódműködés jeleivel. Mégpedig széndioxid és kénhidrogén párolog ki a földből egyebek mellett. És ez a kigőzölgés hol szárazon, hol vizes formában van. Vagyis a száraz és vizes mofetták. És van itt jó sok belőlük. A kénhidrogénnek köszönhetően van egy jellegzetes illat, amelyet még az autóútról is érezhetünk Bálványosfürdő irányában (2 km a hágótól). Olyan záptojás illat...

Gyermekkoromban elég gyakran jártam e  helyen. Ugyanis akkoriban a szálloda helyén egy nagy tüdőszanatórium működött, és anyám testvére ott dolgozott. A személyzet  nagy többsége ott is lakott családostól. És volt sok gyermek akik  reggel autóbusszal jöttek a bükszádi iskolába. Emlékszem, hogy onnan volt egy „nagy” barátom is Kertész Marci. Én voltam első osztályos ő meg nyolcadikos. Mikor a „Szanatóriumban” voltam - mert így hívta mindenki a helyet,- az erdőben lehetett játszani, de mindig le volt tiltva a barlang és környéke. És nem hiába, hisz azok a gázok mérgezők és elég egy szippantás a túlvilághoz. Az idők folyamán  nem is kevesen vetettek így véget életüknek. Ezért így volt valami  félelmetes és rémséges is a helyben. Csak felnőtt jelenlétében nézhettük meg a barlangot ahol mindig gyufával ellenőrizték a mofetta gáz szintjét. Ahol a gyufa kialudt ott kezdődött a gáz. Gyerekként meg nem mehettünk be a barlangba mert a gáz magassága meghaladta a mi magasságunkat. Na de azért titokban Kertész  Marci nekem megmutatta a barlangot… És ügyelt is rám. Egy magas szőke fiú volt akkor… és azok az évek után nem is találkoztunk többet. Vajon hol él most?

Vagy 30 éve  a szanatórium eltűnt és lett egy szálloda, ami már többször is  gazdát cserélt, de eközben szépült és fejlődött is. A barlang az megmaradt a réginek.

 Akkor induljunk is el a kék pont jelzésen ami a szálloda parkjának a  nyugati oldalától vezet fel a híres barlanghoz és megkerüli a Büdös hegyet érintve egy tőzeglápot is : a Buffogót. 

    Egy szép bükkerdőben vezet az út...

Már Orbán Balázs is említett sírköveket a hegy oldalában...öngyilkosok sírköveit. Hogy pontosan hol és mennyi volt ezekből ma elég nehéz megtudni, ugyanis ma  ez az egy sírkő árválkodik itt 1856-ból... "Szárazajtai Jósa Isáknak véletlen elhunyt 42 éves tetemei , kiért minden jóknak hullanak könnyei, ezen sírban nyugszanak ... " olvashatjuk

És elérünk a sziklafal alá ahol már megjelennek a kisebb lyukak...

Itt már érezhető a kénhidrogén szaga, és látható a falon  kicsapódott kén is. 

 Néhány méter és meg is érkeztünk a Büdös Barlanghoz. (1052 m.) 

Európa legnagyobb működő mofettája, már ami a gazkiömlést illeti. A sárgás kénkicsapódás jelzi a gáz szintjét. De azért nem árt gyufával vagy más lángeszközzel leellenőrizni.

Persze ez nem természetes barlang, Valamikor az Erdélyi Fejedelemség idejében  ként bányásztak itt  és a kiürült üregek főlé építették fel a "barlangot"! Ezt már a gyógyászat  végett, hisz a mofetta gáz nagyon jó  különböző keringési és vérnyomásproblémák és mozgásszervi betegségek  kezelésében. És nem csak ezekre...csak éppen kell vigyázni és ne belélegezni a gázt. 

A barlang hátsó része ...ide nem szabad bemenni . Itt már magas a gáz szintje. Persze bedobálnak égő fadarabokat és azok maradványai látszanak lent...

A kicsapódott kén a falon 

 Mi is kezeltettük magunkat... :) Elsőre egy 10 percet ajánlanak. Egy  több napos kezelés alatt fel lehet menni 20 percig is. Mi már kétszer 25 percet is ülhetünk bent... :D  Egy szünettel. 

A közelben van egy másik érdekes barlang-lyuk a Timsós-barlang. Ez szintén mofetta csak itt kén helyett timsó csapódik ki a falakon.

A Timsós barlang felé..kb 100 m 

A Timsós barlang 

Itt is "kezeltettük" magunkat...szintén érvényes a gyufalángos ellenőrzés. :)

a kicsapódott timsó ...be lehet nyalni is...

Itt is vannak barlangrajzok....vagyis írások... :)

még Ilyés Ferenc is itt járt 1940 júliusában...már szinte kezdődött a "négy éves magyar világ "   Vajon mi lett vele ? 

Mi meg elindultunk a Buffogó láp felé. Innen  40-45 perc a menetidő.Az út  elején  jó  meredek oldalon kell egyensúlyozni...

...majd könnyű sétaút következik.

Púpos fa...vagy teknősbéka mászik a fán ? 

 Megérkeztünk a Buffogó tőzegláphoz... 

 ... el is csodálkoztunk a "túlbuzgó" természetvédelmi járdán. Most nem szeretnék kitérni, hogy ez illik-e ide vagy elég lett volna egy egyszerű járda is. Az biztos, hogy nagyon megbontotta a Buffogó régi szép egységét... Aki járt ott régen is  és  most meglátja ezt a karzatos "futtatót" hát nagyon elcsodálkozik némi morgolódások közt....  Rátok bízom az értékelését...  

Ezekben a kis tócsákban is gázkiömlések vannak...

Itt van egy kis tavacska...amin most "átmegy" a természetvédelem

Hmm... 

Azért a "buffogók" buffognak tovább... 

És akkor néhány régebbi kép is ...2013 augusztus és november 

Több információ a lápról : http://7csoda.zoldszekely.ro/hu/p7/buffogo-tozeglap.html

és a Barlangról :http://7csoda.zoldszekely.ro/hu/p7/torjai-budosbarlang.html

 A végére még néhány kép 2006 májusából... azokban az időkben még vaddisznócsorda rohangált a környéken, és pihenő medvével futottam össze kisebb tisztáson. Azóta a Buffogó  közelében  is felharsantak a láncfűrészek...

Képek, tájak, történetek… (2)

Aki autóval vagy vonattal áthaladt Sepsibükszádon, Csíkszereda irányába annak biztosan feltűnt  az út baloldalán  egy kúp alakú magányos sziklás hegycsúcs.  Ez az Alsó-Sólyomkő.(717 m. )  Bükszádon ennek is van egy másik neve a Somkő. Hogy ez is honnan jön, nem tudom, mert ott biza nem mondható el, hogy somfa rengetegek lennének a környékén. De az tény, hogy a tetején már a XIV században vár állt. Hiszen abból a magasságból jól szemmel lehetett tartani az Olt völgyének ezt a szakaszát. Az ottani sziklák között fogtak akkoriban divatos vadászsólymokat is és  innen a név. Azért az Alsó mert még van egy  Sólyomkő a közeli Tusnádfürdő felett is.    És a második világháborúban is jutott szerep  a hegynek. Az 1940 utáni kiépülő Keleti Kárpátok erődrendszerének egy védelmi pontját alakították ki rajta. Végül is ezt az erődöt  védekezésre már nem használta a Magyar Honvédség, mert a román átállással 1944-ben értelmét veszítette a fegyveres szembenállás . Azért voltak harcok a faluban és környékén, de az kivált az előretörő szovjet és a lemaradó német csapatok közt. Ahogy hallottam az idősebb emberektől ez idő alatt a falu népének többsége a környező hegyekbe menekült.

 A háború utáni években  felrobbantották az erődrendszert. Így eltűnt a hegycsúcs egy nagyobb darabja is . Orbán Balázsnak  „A Székelyföld leírásában” van egy rajza is erről a hegyről  és látható, hogy milyen lehetett az Alsó Sólyomkő mikor a bükszádi üveggyár még javában működött.

          De azért így felrobbantva is megmaradt az erődrendszer néhány része, és a hegy tetején is maradt a „barlangokból” is. Ugyanis mindenki így nevezte a megmaradt bunkerokat. Gyerekként annál nagyobb öröm nem volt, mint elmenni a „Somkőre” és bujkálni az  erőd romjai közt. És jártunk is becsületesen. Még olyan eset is előfordult, hogy a fél osztály meglógott az iskolából és irány a „Somkő”. Emlékszem egyszer elmaradt két óra, mert egyik tanár beteg volt. A két első óra… és mi eldöntöttük minek várni, még úgyis „csak” három óra lenne?!. Jobb, ha megyünk a barlangokhoz. El is mentünk néhány kivétellel, és egész délelőtt mászkáltunk a hegy oldalán meg táncoltunk a tetején. És nem volt nehéz az iskola udvaráról megállapítani, hogy hova is tűnt el az akkori évfolyamok „legjámborabb” osztálya. Másnap azt hiszem ki voltunk állítva „szégyenplaccra” az összes osztály elé… elrettentő példaként! 

Az biztos, hogy gyermekfantáziánkat nagyon megmozgatta az a hely. Kincsekről meg fegyverekről álmodoztunk. Nagyokat terveztünk, hogy majd kiássuk a sok kincset és „ki tudja, milyen fegyverek vannak ott a törmelékek alatt”. „Még biztos ágyút is találunk!”. De soha nem kezdtünk csoportosan áskálni… esetleg ha valaki közülünk magányosan nem áskált ott titokban ! Vagy megelőztek mások. És én ezt  nem tartom valótlannak. Mert fegyverek és lőszerek maradtak jócskán a falu környékén. Még nem is olyan régen, 4-5 éve is  előkerült több láda lőszer egy kimosott oldalban. Amilyen nagy „reneszánszát” éli most az ilyen „roncskutatás” nem tartom kizártnak, hogy az efféle  helyeket már jól „vadásszák”.  A gyermekkori „Somkő” járásról nem nagyom maradtak képek. Legalább is nekem.

      Akkor most induljunk el az Alsó Sólyomkő felé de a jelenben , és jelenlegi túratársaimmal akikről majd többször is szó esik a következő bejegyzésekben. Hiszen elég sok év után együtt kezdtük el, az újbóli hegyjárást-túrázást. Tehát Réka az unokatestvérem , Gyurka a férje , Virgil a barátunk  és én leszünk a „főszereplői” a legtöbb jövendőbeli túrának. De nem csak mi. 

Az Alsó-Sólyomkő ( 717 m.) az Olt hídjáról.

         Jobbról a Csomád és balról a "füstölgő' Sólyomkő-Somkő.

           Meredek kaptató vezet fel a hegyecske tetejére. 

          A középkori várfal maradványai. (XII-XVI. sz.) 

      

        Kilátás északnyugatra . A Hargita hegység déli vonulatának az eleje a Nagy- Piliske csúccsal (1373 m.)

          

         A tetőn. Sepsibükszád és a bodoki havasok.

         Az Olt völgye 

        Észak-északkeleten a Csomád hegység

      

        Ezekről a kövekről nagyszerű a kilátás.

        Csomádos panoráma. (2014 nyarán készült kép ) 

        És akkor most ereszkedjünk le a "barlangba".Három bejárat is van, de ez a legkézenfekvőbb.

       A "barlang" - bunker  megmaradt  termei és  járatai :

         Szürkében. 

         "Itt járt Bözsi Jancsival !"   A XX. századi "ősemberek" barlangrajzai!  :)

        Próbáljuk megfejteni a titkos üzeneteket. 

    Sepsibükszád - "Felső Csíki-út és Felszeg"

        A hegy oldalában még megtalálhatók az erődrendszer maradványai

    A közelben van  két katonasír is. Az egyiken csak annyit ír, hogy "Pro Patria 1940-1944" ( az is már elég kopottan ) Semmi konkrétat nem tudok erről a sírról. 

        A második az már pontosabb. Márton százados keresztje. A mendemonda szerint a századost a katonái lőtték meg 1944 augusztus 29-én mert egy szakasz katonával szembe akart állni a  Kárpátokon át  beözönlő hatalmas szovjet hadsereggel. Az tény, hogy a nagy fegyveres ellenállásnak akkor már itt nem nagyon volt értelme, hisz a román átállás miatt a Székelyföldet mindkét irányból támadták és könnyen bekeríthetőek voltak az akkor itt állomásozó magyar és  Romániából menekülő német csapatok. De azért addig tartották  a határokon a frontvonalakót nem kis emberáldozattal  amíg a nagy többség vissza tudott vonulni a Maros vonala fele.  

       Hogy a katonák végül is lelőtték-e vagy gránátot dobtak a bunkerba a  makacs századosra nem tudom. Mindkét változatot még gyermekként hallottam . Az biztos, hogy ilyen és efféle események gyakran  fordultak elő a háború zivatarában. Ennyi év után most már mindegy ki hol és melyik oldalon harcolt és hogyan esett el. Anyai nagyapám is valahol Oroszországban porlad. Nyugodjanak békében! 

      A kereszt ilyen volt 2010-ben...

      

             És ilyen  ma ....  

        ... valakinek nagyon megtetszettek a darabjai és elvitte magával. Az ilyen emberre csak undorral tudok gondolni. És remélem nem csak én. :(

           Északról az Olt mentéről így mutat az Alsó Sólyomkő.

Ha tovább megyünk az Olt mentén  a tusnádi szoros felé, akkor egy érdekes sziklafal alakzatot figyelhetünk meg. A Likaskővet. Mostani formájában elég nehéz megérteni, hogy hol van a „lik” (lyuk). A nyolcvanas évek elejéig ugyanis e sziklafal alatt folyt át az Olt. Nagyon szép természeti képződmény volt. De „hál Istennek” az ország nagy szocialista-kommunista fejlődésének nagyon az útjában állt a Likas-kő. A közelében felépült egy kisebb vízerőmű amit csak úgy lehetett kivitelezni ha szétrombolják részlegesen a természet szépségét. Kit érdekelt akkor a Likaskő mikor minél több energia kellett az országnak a nagy eszement cseusiszta iparosítás következményeként?! Így elterelték az Oltot, és a mostani út alatt,a Kő mellett van az a csatorna ami a turbinákhoz vezette a vizet.  Persze a múlt időben. Mert jött az autentikus demokrácia és rablókapitalizmus és már nem kellett annyi energia és így az erőmű már nem működött, amit lassan szétloptak, és elhordtak mindent, ami mozdítható volt…   A gát az még megmaradt rajta a zsilipekkel… Még.  Most nem akarok arról elmélkedni, hogy ez az erőmű  ha már felépült miért ne működhetne most is? És miért kell újabban, „Zöld energiának” nevezett erőműveket építeni kisebb hegyi patakokra és megcsúfolni ott is a természetet? Mert most ez a menő?  Elég, ha az ember megnézi pl. mi történt a Fogarasi havasok néhány patakján, vagy az Úz völgyében…

Na akkor ilyen  ma a Likaskő:

         Ilyen volt ...

                 A közelében van a Határ-bórvíz. 

        És a végére szintén egy Orbán Balázs idejéből való rajz... 

         Mintha akkor szebb volt minden ? 

   Ha valaki többet szeretne megtudni az Alsó-Sólyomkő várról akkor itt egy cím : 

    

   http://www.3szek.ro/load/cikk/64911/a_sepsibukszadi_solyomko-var