2017. szeptember 11., hétfő

Színek, virágok és a Bucsecs - 2017. július 18.


A Bucsecs látképe Barcarozsnyó felől. 

    Mostanában nagyon ellustultam a blog frissítésével...  Egyre többet túráztunk, én meg egyre kevesebbet mutatok meg. Igaz, sok ismétlődő túra volt, és nem is akartam újabb képeket és szövegeket  feltenni, a már általam egyszer bemutatott útvonalakról. Most mégis kivételt teszek. Július közepén egynapos edzőtúrán megmásztuk az Omu csúcsot, a malajesti völgyön át. Edzőtúra -  szép szó, de valóságban ez egy nagyon szép és kellemes séta volt. Teli virágokkal. Hisz a nyár közepén nagyon szép minden hegy. Így most a képek segítségével próbálom az akkori hangulat néhány pillanatát, színét visszahozni. Mert ahogy már többször is említettem, és már közhelynek is beillik  - ezeket ott kell látni.


    A túra megismételte a tavaly augusztusi, nagy "reklámmal" beharangozott, 2500 méteresek első útvonalát. Csak annyi a változás, legalább is elméletben, hogy mostan megmásszuk a Nagy-Buksojt is. Na de időnként vannak eltérések az elmélet és gyakorlat közt, és ezt most ne firtassuk... A legközelebbi gyakorlaton  majd a Nagy Buksoj is sorra kerül.

Reggel 8 óra körül útnak is indultunk a Malajesti menedékház felé - Edó, Réka, Virgil, Réka, Máté és én.



Hátunk mögött távolban a Keresztényhavas gerince. 

 A Malajesti völgyben, két órás emelkedő után, elértük a menedékházat  ahonnan magasztosan emelkedik ki a Nagy-Buksoj (2492 m.) 


Az biztos, hogy itt a völgyben  ilyen reggeli napfényben nagyon szeretek nézelődni...

 Nem csak én. 

A kutya is a tavalyi. És a kötelező kávézás.

Szieszta után irány az Omu csúcs, a Malajesti Kéményeken!


Szabad lóélet. 





 Ennyi virág és szín mellett nem lehet csak úgy elmenni. Még akkor sem ,ha nem is ismerem mindegyik virág nevét. 

 Hegyi baltacím



Persze a táj sem elhanyagolható...

Ha figyelmesen túrázol még a járt útvonalak mentén is találsz havasi gyopárt.





Bámuljuk a sziklafalakat...







Magcsákó

Ott van a ... 

...zerge! 

Közben a köd nyaldossa a Malajest kéményeit. 

Valamilyen orchidea

Szent István-mák ( Papaver corona-sancti stephani) 


Havasi madárhúr



A Nagy-Kémény bejáratánál.



A Kéményben.

Kilátás a Nagy-Kéményből a Malajesti völgy felé.

Encián vagy tavaszi tárnics.



Fenn a "kapuból" ilyen a kilátás. 

Túloldalt meg a Gaura völgy.

Mi menetelünk az Omu csúcs felé.

Az Omu csúcs (2507 m.) és a Padina Crucii (2503 m.) 

Lenézve a gerincről a távoli menedékház felé.



Csoportkép az Omu csúcs közelében. 


A hegyi kutyák mindig ránk találnak. 


Klasszikus Bucsecs kép. Szarvas völgy és Kostilla csúcs (2490 m.) átjátszóállomással.


A Padina Crucii (2503 m.)  és a Szarvas völgy "tornáca"

A Padina Crucii csúcson. 

A "tornác" 





Az Omu csúcs "energetikai" kisugárzásának a hatása...itt mindig álomba szenderedünk. És ennek köszönhetően a Nagy-Buksoj megmászása csak elmélet marad.


Indulás visszafelé.



Távolban a Szkára csúcs. Júniusi túránk célpontja.

A Nagy-Buksoj. (2492 m.)

A völgy felé ismét  a nyári utat választottuk.










Ráadásnak egy ilyen csendes nyári délutánon előkerülnek a zergék is. 








Na és a hegyek ékköve.













És ennyi zerge, virág és szín után, egy utolsó megállás este fél nyolckor a menedékháznál.